Tudja jól...

Tudja jól...

Lassacskán megszokjuk (legalábbis a híreket olvasva), hogy az érzékenység nevében hol és miképpen seprűzik ki a karácsonyt a köztérből. Legutóbb arról olvastam, hogy egy fuvarozó vállalat arra utasította a sofőröket, hogy az iskolabuszokon ne hangosítsanak ki karácsonyi dallamokat, mert netalán megbántják valamelyik nebuló érzékenységét, na nem azzal, hogy giccses feldolgozást kellene hallgatnia, hanem mert talán sérelmesnek érezheti, hogy nem veszik figyelembe, hogy ő nem tartja ünnepnek a karácsonyt – pedig dehogynem, de hogy! A tudósítás, persze, amerikai, és annyira abszurd, hogy szinte álhírnek tűnik.  Csakhogy pár évtizede még az is álhírnek tűnt, hogy a nagyáruházakban már szeptembertől hallható megannyi karácsonyi dallam.

Végletek közt csapongunk tehát, és ez civilizációs válságot jelez. Akik betiltanák a karácsonyi dallamokat, ádvent és karácsony végső tartalmát támadják, és a különböző korlátozásokkal ezt a vallási vonatkozást veszik célba. Akik viszont karácsony dallamait bömböltetik a nagyáruházakban, meggyőződve állítják, hogy ők semmiféle vallási propagandát nem űznek, csak egy nagy ünnep szép kellékeit alkalmazzák fogyasztás-serkentőnek. Így aztán meglehet az is, hogy aki az iskolabusz vezetőket arra utasította, hogy ne zavarják karácsonyi dallamokkal a kisdiákokat, most derűsen sétálgat valamelyik amerikai nagyáruházban, és a „Csendes éj” dallamán érzékenyülve keres ajándékot szeretteinek, és közben teljesen elégedett önmagával, hiszen a maga hatáskörében ő ugyan senkit meg nem bántott, dehogyis. Ha volna Isten, ő sem tudná ezt jobban csinálni!

Nos, igen: Isten sem tudná ezt jobban csinálni! Mi ezt mindig jobban tudjuk: így is, úgy is. De akkor, kérdezem, miért homályosul el folyton a nagy titok? –  a nagy titok, amelybe még angyalok is vágyakoztak betekinteni, ahogy Péter apostol leírja Krisztus születésének, halálának és feltámadásának valóságát. Isten tudja azt jól!

S ezért mondom: karácsony szép ünnep! Nyilván, azért van tele giccsel, mert mi ügyetlenek vagyunk a széphez, és elfeledjük, hogy ami szép, azt nem konzerválni kell, hanem folyton újra alkotni. Isten tudja azt jól!

S mondom: karácsony szép ünnep! Ilyenkor átragyog az ember szívén az, amitől több az élet, mint biológiai működés, több az élet, mint eledel, és több a test, mint öltözet! Ezt mondja Jézus, aki öt kenyérből és két halból is megvendégelt ötezer embert, és testet öltött és testben is támadott fel! Isten tudja azt jól!

Mondom hát: karácsony szép ünnep! Ádventben nem úgy készülünk rá, mintha túlélő-táborba indulva csomagolnánk; ellenkezőleg szent és szabad szívvel imádkozhatunk azért, hogy csendesedjen meg a zajongó ember, aki folyton a másikat kényszeríti szörnyű leleményekre a túlélése érdekében. Ne legyen háború! – ezt éneklik az angyalok, ez az isteni jóakarat lényege. Ugyan mitől lenne giccses a csendes éj?  - kérdezd meg a fronton rettegő katonától. Isten tudja azt jól!

Karácsony szép ünnep, mert bátran hihetjük, hogy nem képmutatás vagy álságos befektetés ajándékot adni, és nem képmutatás vagy álságos megalázkodás ajándékot elfogadni. Az ajándék, legyen az bármi, jele folytonos készenlétünknek arra, hogy a másikkal teljesedjünk. Karácsony szép ünnep, mert cáfolja a filozófust, aki szerint a pokol a másik ember! Nem az. Nem is a menny. Hanem Isten képmása a földön, ahová alászálltak az angyalok megcsudálni a Megváltót.  Karácsony szép ünnep, csak egy kockázata van, ahogy a régiek mondták: „Ha Isten teljesíti kérésedet, nem kívánsz semmit, csak Őt!” Isten tudja azt jól.

2022. december 11.

Kossuth Rádió, Lélektől lélekig.