Főoldal Publikációk Rabok vagy szabadok?

Rabok vagy szabadok?

Bogárdi Szabó István püspök gondolatai a Kossuth Rádió 2014. március 30-án elhangzott, Vasárnapi Újság című műsorában.

Számos film végén látható a szinte már katartikus jelenet, amikor a rabolt pénz szétszóródik a levegőben, s a járókelők felkapdossák, vagy inkább elfújja a szél. Ez a szimbolikus jelenet jól tükrözi, hogy amikor pénzről beszélünk, gondolkodunk, nehéz terepre érkezünk.  Azt szokták mondani, hogy akinek van pénze, az ne beszéljen róla, akinek meg nincs, az nyilván irigy. Hallgassunk tehát. De hiszen a pénzről mindig beszélünk. Sőt, már ahhoz is hozzászoktunk, hogy amikor emberi jellemeket, nézeteket, terveket kell megítélni, abba többnyire belekeveredik a pénz dolga is. Éspedig azért, mert az egész életünk is bele van keveredve mindabba, ami a pénz. A moralisták gyakran mennydörgik, hogy megcsaljuk magunkat, ha azt hisszük, hogy a pénz boldogít. De nem csaljuk meg magunkat, tudjuk jól: a pénz nem tesz boldoggá. S nem is ez a baj, hanem az, hogy a pénz egyszerre tesz szabaddá és kiszolgáltatottá. Az apostol azt mondja, minden rossz gyökere a pénz szerelme. S ezt éppen nem azért mondja, mert moralizál, s még kevésbé azért, mert valami üres aszkézist hirdet. Csak megállapítja: a pénz szerelme miatt sokan átszegzik magukat. A kifejezés metaforikus, azt jelenti: bekerítik magukat, és nem tudnak kitörni, önkéntes rabság ez. Szerelmünk tárgya szögesdrót  lesz, s bármerre indulnánk, fennakadunk rajta. Éppen az veszi el a szabadságunkat, ami által meg akartuk nyerni. Az ember csak szabad akar lenni, s erre nézvést hordoz álságos ígéretet a pénz.

 

Mostanában, választások közeledvén sokat és sokan beszélnek a pénzről. A politikusok és a hatalmasok pénzeiről - hol találgatva, hol irigykedve, hol gúnnyal, megrökönyödve, hol megvetőleg. S beszélünk a pénz szerelméről is, úgy általában. És ha konkrétan, akkor mindig a mások pénzéről. Kellene talán gondolkodni a magunkéról is! S kellene szólni a szabadságról is. Amit éppen azzal veszítünk el, hogy meg akarjuk venni. Vagyis amikor a pénz dolgát firtatjuk, az életünk minőségéről szólunk. Így hát a filmművészetből megszokott jelenet, amikor a rabolt pénz, az ebül szerzett jószág ebül vész el, és szétszóródik és senkié se lesz, azért tud szinte meseszerűen katartikus lenni, mert hirtelen megoldódik az, amit a pénz nem tud megoldani. Szabadok leszünk. Rabok legyünk vagy szabadok, ez a kérdés, válasszatok!

« Vissza

Ez a weboldal az Ön kényelmes böngészésének érdekében cookie-kat használ. Elfogadom További információ