Angyalszárnyakon

Már egy hete eldöntöttem, hogy ma egy szép történetet mesélek el. Akkurátusan meg is írtam, hogy majd mikrofonba mondom. Aztán történt, hogy  egy közszereplő idétlenséget mondott, mire megindult a szó-harc, hogyan is kell érteni azt, hogy a fehér heteroszexuális keresztyén férfiak és nők, no meg a család valamiféle képződmény volna. Nyilatkozatok, tüntetés, ide-oda harsogás, jajongás meg cinikus beszólások, és persze a közszereplők nyilatkozat-kényszerei, hogy ez bizony gyűlölet beszéd volna, de nem az, de mégis… Nem mindenki tudja, hogy az efféle beszéd Amerikából érkezett, ahol mostanság divat lett magas értelmiségi körökben a fehér felsőbbrendűség megsemmisítése, ámbár ez jobbára csak képmutató ön-ostorozás. Sajnálom azokat, akik így beszélnek, nem tudják, mit cselekszenek. De talán őket is megvigasztalja eme bánatos ön-utálkozásukban az, amit mondandó vagyok.

Egy hete, szombaton búcsúztattuk Szőnyi Erzsébetet, a magyar zenepedagógia csodálatos személyiségét. Már évtizedekkel ezelőtt barátságába fogadott, megtisztelt bizalmával, jólesett mindenkori érdeklődése és támogatása, igazi ökumenében voltunk. Temetésére sok száz ember gyülekezett egybe, és a szép prédikáció és a méltató beszédek után a kicsiny temetői kórus karnagya hangot adott, és az egész tömeg csendes méltósággal, gyönyörű tiszta hangon, négy szólamban elénekelte Johann Sebastian Bach János passiójának záró koralját. Én is sokat énekeltem egykor kis és nagy kórusban is. Most álltunk a januári hidegben, százával didergő angyalok, és méltó hangon énekeltünk a ravatal körül a Passió záróénekét. Fehér, keresztyén, heteroszexuális férfiak és nők flashmobja volt ez az alkalmi kórus. Tüntetés a halál ellen, fohász a feltámadásért. A remény és a hit éneke. Arcunkra fagyott könnyekkel esdekeltünk Isten szeretetéért. Ilyet is tud a fehér ember. Bizony, az utálat és gyűlölet bugyrai mindig nyitva vannak, nem nehéz onnan meríteni. De a szeretet titkát megnyitni, ahhoz nem elég egy ócska ideológia önigazoló szlogenje. Ahhoz imádság, alázat, hűség kell. Köszönjük Szőnyi Erzsébetnek, hogy így tanított énekelni sok-sok nemzedéket.