Önéletrajz

Bogárdi Szabó István 1956. december 14-én született Sárbogárdon. A "Bogárdi" nevet szülőfaluja tiszteletére vette fel. Szülei lelkipásztorként szolgáltak a Fejér megyei településen, hét gyereket neveltek, ő volt a negyedik. Testvérei közül ketten lettek lelkipásztorok. Nős, három gyermek édesapja, és három unoka nagyapja. Felesége, Szabó Eszter vegyészmérnök, tanácsadó.

Bogárdi Szabó Istvánt – a családi legenda szerint – forradalmi gyereknek tartották, és nemcsak azért, mert 1956-ban született. Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy mindig megmondta az igazat, ezért tartják sokan forradalmárnak, de soha nem akart felforgatni semmit, hanem főként mások igazságáért állt ki. Azt mondja, hogy számára a lelkészség a csúcs. A lelkészség velejének pedig a gyülekezeti lelkipásztorságot tartja.

A Debreceni Református Kollégiumban érettségizett, majd Budapesten végezte a teológiát. Az egyetemi évek után Sáregresen szolgált segédlelkészként, majd Józsefvárosban beosztott lelkészként. 1985-től a Budapest-Külső-Üllői úti Missziói Egyházközségben a szinte teljesen megszűnt gyülekezet újjászervezése volt a feladata.1989-ben templomot és lelkészlakást építettek a gyülekezettel, amely öt évvel később anyaegyházközséggé vált.

Huszonhárom éve, 1997-től a Budahegyvidéki Református Egyházközség lelkipásztora. A Dunamelléki Református Egyházkerület 2003-ban, 2009-ben, majd hat évvel később is püspökévé választotta. (A jelenlegi egyházi törvények szerint egy püspök legfeljebb három – egyenként hatéves – ciklusban vezetheti az egyházat.) 2015-ben megválasztották a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökének. Az egyházvezetői posztot hat évig tölti be.

Tanulmányai

1982 és ’83. között Chicagóban tanult ösztöndíjasként. 1994-ben doktori vizsgát tett, értekezésében az 1989 előtti egyházvezetőség teológiai megnyilatkozásait tette a kálvini teológia mérlegére. 1998-tól a Pápai Református Teológián tanított dogmatikát. 1999-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán tanít.

Egyéb megbízatások

1991 óta a Budapest-Déli Református Egyházmegye tanácsosa, 1992-től kerületi tanulmányi bizottsági tag, ebben a ciklusban zsinati pótképviselő. Tagja a XX. Század Intézet (Terror Háza Múzeum) Közalapítvány felügyelő bizottságának.

2017-ben Széchenyi-díjat vehetett át a reformáció korabeli hitvallási iratok és teológiai értekezések magyar fordításainak megújításáért, valamint az új kiadások gondozását is magába foglaló, teológiatörténeti jelentőségű tudományos munkája és értékes oktatói és közéleti tevékenysége elismeréseként. Szülőfaluja Sárbogárd, valamint lakóhelye, Budahegyvidék díszpolgára.

Több könyve, számos írása, cikke, tanulmánya jelent meg. 2014-ben szaklektora volt Kálvin fő műve, az Institutio új magyar fordításának.