Miképpen és miért

„Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében. Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek. De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek fürdőjével az Ige által, hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségüket, mint az ő tulajdon testüket. Aki szereti az ő feleségét, önmagát szereti. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképpen az Úr is az egyházat; mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók. Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté. Felette nagy titok ez! De én a Krisztusról és az egyházról szólok.” Efezus 5,21-32

Kedves Péter és Magdolna! Hogy miképpen szeresse férj a feleségét és feleség a férjét, ezer évek óta tanuljuk. Szülői, nagyszülők, nemzedékek tanácsai, hagyományai, , írott és íratlan törvényei, régi és mai intézmények, mind errefelé terelgetnek bennünket. Csoda, hogy nem vagyunk máris örökké boldogok, ahogy a népmesék végén áll, mert bizony, még a népmesék is erre tanítanak: boldogan éltek... És igen, sokszor ez nagyon szépen sikerül, a világ tele van csendes és tiszta boldogságban élő családokkal. Olykor pedig kevésbé sikerül, ez mindig zajosabb, drámaibb – talán éppen azért, mert megdöbbenünk: hát ha velünk van annyi ezer év tapasztalat, jósága, bölcsessége, akkor miért kell a nagy ügyért szoronganunk?

Egyszerűen szólva azért, mert van itt egy másik kérdés is éspedig az, hogy miért szeresse a férj a feleségét és a feleség a férjét? Miért van férj és feleség, és miért fontos a házasságnak ez a kizárólagossága, ahogy József Attila mondja: ez a talpig nehéz hűség?

Ez a nagy kérdés, és ha erre választ kapunk, bizonnyal meg is nyerjük a boldog élet reményét.

Az apostol is errefelé terelget bennünket itt az Efézusi levélben.

1. Először is azt mondja: engedelmesek legyetek egymásnak. Ez nehéz és félreérthető, mintha a házasság valami parancs-uralmi rendszer lenne. Igen, tűnhet úgy, főleg, hogy az apostol itt ugyanazt a szót használja, mint a római levélben, ahol a felsőbbség iránti engedelmességet tanítja (Rm 13). Ezért ebbe nem az engedés-t vagy az engedékenységet kell belehallanunk, hanem az alávetettséget – valamiféle rendet, amelybe tartozunk beleállni. A házasságnak egyszerű a rendje: a férj nem afféle erős tartású, jól kereső, kedves családfenntartó, és a feleség nem afféle ügyes és rátermett, a családi mikro-gazdagsághoz értő háztartásbeli, hanem férj és feleség – a teremtés rendje szerint társak.

2. Az a rend pedig, amelynek alá vagyunk vetve a házasságban – vagyis amely szerint a férj a feleségnek, feleség a férjnek tartozik férji illetve feleségi engedelmességgel -, nos ez a rend az önátadás rendje. A teremtés története szerint Isten adta a férfit a nőnek és a nőt a férfinak, így kiált Ádám: ez az! Hogy előtte miket mondott az ember, minek és hogyan nevezte el a világot és mindazt, ami benne van, nem tudjuk. Az ember első feljegyzett szava: ez az! Ő az! Vagyis ő az, akit kaptam Istentől, és ezért kaptam, hogy én is és ő is egymásnak átadjuk magunkat. És ez már több, mint engedelmesség – ez a szeretet. A másik iránti szeretet az önátadás rendjében éri el célját, és jut teljességre. A férfi nem azért hagyja el atyját és anyját, mert csak így szerezhet magának társat, hanem mert ekként adhatja át magát teljesen, mert csak így táplálgathatja, ápolgathatja, csak így szeretheti igazán ebben az önátadó ragaszkodásban a feleségét és viszont. Nem véletlen, hogy amikor a próféták az Istenhez való hűségre hívogatnak, ezt a szót mondják gyakran: ragaszkodj forró szerelemmel! Ragaszkodjatok a jóhoz -  mondja Pál is másutt (Rm 12,9)

3. Miért? Nagy titok ez – mondja Pál. Nagy titok, hogy miért úgy és akkor találkozik férfi és nő, és lesznek egymás szövetségesei. Mint a ti találkozásotok is akkor történt, éppen akkor, amikor a járvány idején inkább elszakadnak az emberek egymástól. Milyen nehéz a szó: szociális távolságtartás – és micsoda ellentmondás is: társas távolságtartás! És ezzel szemben milyen szép a szó: lesznek ketten egy testté! De figyeljétek meg, az apostol nem sok-sok történetből desztillál egy mintát, hanem egyetlen történet ad elénk – és ez a történet a titok!  Misztérium! A Krisztus szeretetét adja elénk, vagyis ahogyan Isten átadta magát az ember üdvözítésére Krisztusban. És az egyház titka, mert a Krisztus népének az a titka, hogy mindannyian részesedők vagyunk, mert megajándékozottak vagyunk, mert Isten által szeretettek vagyunk.  Miért szeresse hát férj a feleségét, feleség a férjét? Miért engedelmeskedjetek egymásnak, miért ragaszkodjatok egymáshoz? Miért legyetek férj és feleség? Miért szeressétek egymást?  Mert Krisztus szerette az egyházat! Ámen