Garay Anna keresztelőjén

Milyen titokzatos szavakkal támogat minket Jézus! Veletek vagyok - mondja azoknak, akiket hűségébe fogad. Isteni szó ez. Feltétlen. Nem részletezi a módját, miképpen van velünk, pedig a leginkább ezt szeretnénk tudni, ezt kellene tudnunk, akkor is, amikor pusztán önmagukat bízzuk rá, és akkor is, amikor a mieinket bízzuk rá. Most mindkettőt tesszük: Annát a szent jellel megjelöljük, megkereszteljük, és egyúttal ővele együtt magukat is újra odaszánjuk.

Veletek vagyok. Mondhatjuk: prófétai szó ez. Jeremiásnál is olvassuk amikor nehéz időkre nézve jövendöl: „Ne féljetek a babiloni királytól, akitől most féltek, ne féljetek tőle, azt mondja az Úr; mert veletek vagyok, hogy megtartsalak és megszabadítsalak titeket az ő kezéből.” (Jeremiás 42,11) A próféta alig elhordozható, vagy még inkább elhordozhatatlan terhekről, kudarcról, csődről, fogságról szól, amikor majd éppen az lesz a legfájdalmasabb kérdés: hol van a te Istened! (Zsoltár 115,2) Veletek vagyok - mondja Jézus -, veletek akkor is, amikor nagy fogyat­kozások árnyékában kell élnünk: napfogyatkozás, hit-fogyatkozás, remény-fogyatkozás, erő-fogyatkozás, Isten-fogyatkozás. Jézus velünk van a kereszthordozásban. 

Veletek vagyok! -  mondja a másik profétával is az Úr, de ez már szent papi szó. „Légy bátor e földnek minden népe, azt mondja az Úr, és cselekedjétek, mert én veletek vagyok, azt mondja a Seregeknek Ura, az igét, amellyel szövetségre léptem veletek, mikor kijöttetek Egyiptomból, és az én lelkem köztetek marad. Ne féljetek!” (Haggeus 2,4). Mikor kihozta az Úr az övéit, a szánk megtelt nevetéssel – emlékezik a zsoltáros (Zsoltár 126,1) Áldást kaptunk, életet nyertünk, teljesült az ígéret: betölti szád nevetéssel (Jób 8,21) Ez az ige az újraépítés idején hangzik, a fogság után, amikor beláthatatlan távlatok nyílnak a visszanyert szabadságban, de egyúttal sok félelem, kétség és aggodalmas ellen-erők is támadnak bennünk. Veletek vagyok – mondja Jézus -, veletek akkor is, amikor áldások és bőség vesz körbe, hogy sose tévesszétek el a hálaadás irányát és a hálás élet szent szabályát, ahogy az apostol mondja: „a boldog Isten dicsőségének evangéliuma szerint” (1Tim 1,11).

 Veletek vagyok, voltaképpen ádventi szó!  Advent azt jelenti, hogy az ég és föld ura, a megváltó eljön, és érkezése áldó jelenlét lesz. Ádvent Isten gyógyító beavatkozása az életünkbe, a reményeink teljesülése, mert csak az isteni ígéretek hoznak szabadulást és vezetnek ki a kétség és a csüggedés labirintusaiból. Minden keresztség szent adventi mozdulat: Isten átölel és mi belé kapaszkodunk; Isten befogad és mi otthonra lelünk, az Ő országa kegyelem, Isten megáld és mi szeretetben élhetünk, minden napon a világ végezetéig. Ámen