Együtt a Krisztus útján

A szereztetési ige az alapja annak, hogy most boldog bizalommal kereszteljük meg ezt a gyermeket, mert hisszük és tapasztaljuk is, hogy a keresztség pecsétjével megjelölve Jézus Krisztus áldott gyermekévé lehet. Éppenséggel ebben az igében különös dimenziók nyílnak meg előttünk. Először csak Jézust látjuk, ahogy odalép a tanítványokhoz mindenható úrként, és azt mondja: nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. Ég és föld királya ő, aki nemcsak itt élt közöttünk és megtanított bennünket Isten útjára, hanem, ahogy a filippi levél mondja, engedelmességéért,az Atya jobbjára ült, és az ő nevére minden térd meghajol (Fil 2). Aztán látjuk, hogy ez a Jézus hozzánk fordul. És azt mondja nekünk, tanítványainak, követőiknek: menjetek el, tegyetek tanítványokká minden népeket!  Parancsot ad nekünk, elkötelez minket, minket, akik az ő útján járunk és hisszük, hogy az ő nevében, az ő érdeméért Isten nekünk ajándékozza majd azt az üdvösséget, amit megszerzett. Sőt már itt a földön ízlelteti ennek minden áldását és erejét. És eddig elég is lenne. Engedelmeskedünk Jézusnak, követjük őt, hűséges tanítványok vagyunk, s ha ő a miénk, akkor Isten mi módon ne adna ővele együtt nekünk mindent? De megnyílik egy újabb dimenzió. Azt mondja Jézus: menjetek el, tegyetek tanítványokká minden népeket. Ettől megrettenünk, mert olyan út ez, amin még nem jártunk, olyan távlat, amit még nem láttunk be, csupa ismeretlen. Tegyetek tanítványokká minden népeket! Hogy ezt a parancsot könnyű legyen teljesítenünk, Isten segít nekünk. Nem csak Szentlelke hatalmával, buzdításával, bátorításával, hanem úgy is, hogy az ismeretlent hirtelen ismerőssé teszi. Gyermekkel ajándékoz meg bennünket, akikről a házasélet kezdetén még nem tudtunk semmit. (És a nagyszülőknek is mondom, akik még nem tudtak semmit, milyen lesz az unokájuk.) Most első renden a gyermekekhez irányít Jézus, és ha rajtuk és bennük betöltjük a parancsot (tegyetek tanítványokká minden népeket), ha mi őket kézen fogva szeretettel Krisztus útjára visszük, akkor nem lesz ijesztő és rémületes, fölfoghatatlan ez a nagy távlat: tegyetek tanítványokká minden népeket. Miért is lenne az, hiszen valamikor mi is távollevők voltunk, valamikor mi is messze voltunk Krisztus útjától, aztán meghívást kaptunk rá – éppen a szüleink által. Erre buzdítunk benneteket, a szülőket, keresztszülőket, a családtagokat, így kérem a gyülekezetet fogadja be a megkeresztelendő gyermeket, hogy együtt, közösen járjunk a Krisztus útján. Ámen.